A Pilis II. edzőjét, Singljár Krisztiánt is megkértük, hogy értékelje a csapat munkáját. A válaszait ezúton is köszönjük neki!
Mikor belekezdtetek a munkába, középcsapatnak jósoltad az újonnan alakult Pilis II-t. Hogyan értékelnéd az előző szezon munkáját? Minek köszönhető, hogy a 2. helyen sikerült zárni a fordulót?
„Amikor elkezdődött a bajnokság a számunkra ismeretlen csapatok ellen, nem voltunk tisztában az erőviszonyokkal, ezért gondoltam azt, hogy azzal mindenki elégedett lesz, ha újonc csapatként a középmezőnyben fogunk tanyázni. Persze azért én bíztam abban, hogy ez lehet szebb is, és talán a dobogóért is harcba szállhatunk, de ezt nem hangoztattam, nem szerettem volna plusz terhet a játékosok vállára. Aztán ahogy sorra jöttek a meccsek, és egyre jobban összecsiszolódtunk, egyre nagyobb lett az étvágyunk, ami megmutatkozott az eredményekben. A csapat egyre érettebb lett, amellett, hogy igazi baráti társasággá alakult, ahol attól függetlenül, hogy ki mennyit játszik mindenki tud küzdeni a másikért. Ez volt szerintem az eddig sikereink titka, és csak remélni tudom, hogy ez a jövőben is így lesz.”
A Pilis II. alakulásakor igen vegyesnek, színesnek mutattad be a csapat játékosállományát. Ez mennyire tisztult le fél év elteltével? Vannak új igazolások is?
„A játékosállomány tekintetében a véleményem nem változott, hisz van a csapatban 40 éves öreg róka és 19 éves ifjonc is, akik egytől egyig meghatározó játékosok. Az elmúlt félévben kialakult egy állandó 20-22 fős keretünk, amellett, hogy több olyan személy is volt, akik nem kaptak lehetőséget és lemorzsolódtak vagy feladták az újrakezdés lehetőségét. A téli szünetben megítélésem szerint sikerült erősödnünk, még akkor is, ha a csapat egyik alapembere Föcke Tomi felkerült az I. csapat keretébe, ahol sok sikert kívánunk neki. A kapusposzton újra edzésbe állt Szemők-Ócsai Csaba, a középpályára, támadósorba pedig érkezett Mezei Dávid. Ezen két játékos érkezésén kívül a pálya szélén is erősödtünk, mivel Krizsán „Rizsa” László is visszaigazolt hozzánk és nem csak mint játékos, hanem mint az én segítőm is jelen van a csapat életében.”
Kialakult már a játékosok posztja? Véget ért a kísérletezgetés?
„Úgy gondolom, hogy sikerült megtalálni minden játékosnak azt a posztot, ahol a legjobban tud teljesíteni. Azonban az sem jelent gondot, ha valakinek másik poszton kell játszani a megszokott helyett, ebből nincs probléma, mert aki esetleg más poszton játszott ott is kihozta magából a lehető legtöbbet. Több olyan meccs is ezt bizonyította, főleg a támadó sorunkban, mert nem egyszer középpályás játékosnak kellett kimondottan éket játszani, és az ő góljaikkal, remek játékukkal nyertünk mérkőzéseket.”
Már a második felkészülési szezonon vagytok túl. Hogyan sikerült a téli felkészülés? Miben változtattál az előzőhöz képest?
„A téli felkészülést nem így terveztem, a bajnokság korai kezdése miatt kevesebb időnk volt, de elégedett vagyok az elvégzett munkával és a játékosok hozzáállásával. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy sajnos munkahelyi és egyéb elfoglaltságok miatt kevesebb edzésen és meccsen tudtam jelen lenni, mint terveztem, de ezért is örülök Rizsa visszatérésének, mert ő Lengyel Árpival karöltve mindig kisegített. Összesen 6 edzőmeccset játszottunk kiváló körülmények között, amik remekül szolgálták a felkészülést. Sajnos viszont a felkészülés utolsó negyedében elért minket egy sérülés hullám és sorra dőltek ki a játékosok ki hosszabb, ki rövidebb időre, bízok benne, hogy mindenki hamarosan felépül és a csapat rendelkezésére tud lenni.”
Az őszi bajnoki rajt előtt óriási nyomás lehetett a csapaton, hiszen bizonyítanotok kellett a csapat megalakulásának érdemességét. Most ez a nyomás átalakult, hiszen reális esély van a bajnokság megnyerésére. Hogyan viseli a csapat ezt az újabb terhet?